Tűzcsap – regényrészlet

A ponyvás kisteherautó már megint rátolatott a tűzcsapra. A hazafelé tartó Rosetta háta mögött. Egy, a talajra merőleges energikus víznyaláb. Majd – mivel csupán egy méternyi magasságig engedi szökellni a környék alacsony vízellátottsága – visz­szatoccsan a hézagos aszfaltra. Rosetta nem fordul meg, hogy lássa.

Pancsol – regényrészlet

Kora délután 12,30-tól egészen 18,30-ig. Távol otthonától.
Pancsol a vályúban a féktelen Rosetta. Pancsol. Percekig teszi. A félbevágott henger alakú bádogvályúban, benne a csörömpölő alumíniumkanalakkal, benne a klattyogó bádogtányérokkal, benne a kicsobogó slaggal, benne a megtelő vízzel. Azzal pancsol. A féktelen Rosetta.

Ellenőrzés – regényrészlet

Az ellenőr pontosan azon az útvonalon halad végig, amelyen a naponta egyazon órában és percben hazatérő Rosetta. A betonoszlop mögött, a töredezett üvegtáblákon befelé ácsingózó tekintet elől rejtett, keskeny és alig egy személyre és két könyöktávnyira szélesedő csigalépcső-házban a történet egyre inkább fölfelé fej­lődik.