Publications

Tanulmányok, kritikák, irodalmi lapokban megjelent novellák, regényrészletek, kispróza.

A görög tragédia születésének helye

Kép forrása: Славен Косановић

Rögtön javítanom is kell a címet: feltételezhető helye. Így lenne pontos, hiszen annak, aki a görög tragédiával foglalkozik, legelőször azzal kell szembenéznie, hogy az időbeni, kulturális és nyelvi távolság okán legfeljebb feltételes módot enged a kutatói alaposság. A görög tragédiának, mint különálló műfajnak[1]van mégis egy gazdagon szövött jelentéshálója, amelynek egy időben tárgya és alanya, és amelyben fellelhetők kapaszkodók a késői szemlélő számára.

/ Comments Off on A görög tragédia születésének helye

A görög tragédia születésének helye

Kép forrása: Славен Косановић

Rögtön javítanom is kell a címet: feltételezhető helye. Így lenne pontos, hiszen annak, aki a görög tragédiával foglalkozik, legelőször azzal kell szembenéznie, hogy az időbeni, kulturális és nyelvi távolság okán legfeljebb feltételes módot enged a kutatói alaposság. A görög tragédiának, mint különálló műfajnak[1]van mégis egy gazdagon szövött jelentéshálója, amelynek egy időben tárgya és alanya, és amelyben fellelhetők kapaszkodók a késői szemlélő számára.

/ Comments Off on A görög tragédia születésének helye

Széljegyzetek. A budapesti és a sepsiszentgyörgyi Lear király közös próbáiról.

Mindig is úgy képzeltem, a színházi előadás beteljesülése azon múlik, hogy a színen megvalósul-e a halálugrás. A lehetetlenre függeszkedő koncentrációval a játszó egy pillanatra felvillantja azt a helyet és időt, amelyen a hétköznapi realitás minden törvényszerűsége kívül rekedt.

/ Comments Off on Széljegyzetek. A budapesti és a sepsiszentgyörgyi Lear király közös próbáiról.

Széljegyzetek. A budapesti és a sepsiszentgyörgyi Lear király közös próbáiról.

Mindig is úgy képzeltem, a színházi előadás beteljesülése azon múlik, hogy a színen megvalósul-e a halálugrás. A lehetetlenre függeszkedő koncentrációval a játszó egy pillanatra felvillantja azt a helyet és időt, amelyen a hétköznapi realitás minden törvényszerűsége kívül rekedt.

/ Comments Off on Széljegyzetek. A budapesti és a sepsiszentgyörgyi Lear király közös próbáiról.

Rádiójelek a Taigetoszról – Tasnádi István: Taigetosz csecsemőotthon c. kötetéről

A kortárs művészetekkel foglalkozó kurátorok, szakírók és esztéták serege a megmondhatója annak, milyen iszonyúan nehéz egy mai műalkotást bármilyen szemszögből is elhelyezni. Közhelyesen egyszerű a legfőbb indok: még nem született meg az időbeni távolság, amely az illető műre valamelyes rálátást biztosítana.

/ Comments Off on Rádiójelek a Taigetoszról – Tasnádi István: Taigetosz csecsemőotthon c. kötetéről

Rádiójelek a Taigetoszról – Tasnádi István: Taigetosz csecsemőotthon c. kötetéről

A kortárs művészetekkel foglalkozó kurátorok, szakírók és esztéták serege a megmondhatója annak, milyen iszonyúan nehéz egy mai műalkotást bármilyen szemszögből is elhelyezni. Közhelyesen egyszerű a legfőbb indok: még nem született meg az időbeni távolság, amely az illető műre valamelyes rálátást biztosítana.

/ Comments Off on Rádiójelek a Taigetoszról – Tasnádi István: Taigetosz csecsemőotthon c. kötetéről

A görög tragédia mint különálló műfaj

Malcolm Heath a The Poetics of Greek Tragedy című könyvének legelső oldalán a következőt írja: „A görög tragédia egy különálló műfaj.” (“Greek tragedy is a genre.”[1]). A kijelentés nem egy újabb műfajelmélet felállítására ösztönöz, hanem éppen ellenkezőleg: arra, hogy a görög tragédiát saját kontextusában vizsgálva, műfaji előfeltevések nélkül igyekezzünk újra felfedezni.

/ Comments Off on A görög tragédia mint különálló műfaj

A görög tragédia mint különálló műfaj

Malcolm Heath a The Poetics of Greek Tragedy című könyvének legelső oldalán a következőt írja: „A görög tragédia egy különálló műfaj.” (“Greek tragedy is a genre.”[1]). A kijelentés nem egy újabb műfajelmélet felállítására ösztönöz, hanem éppen ellenkezőleg: arra, hogy a görög tragédiát saját kontextusában vizsgálva, műfaji előfeltevések nélkül igyekezzünk újra felfedezni.

/ Comments Off on A görög tragédia mint különálló műfaj

Szellemi kalandok a Krétakörrel

A Krétakör Színház időegységre eső turnéinak, vendégjátékainak száma – ha lehet – az utóbbi időben tovább nőtt. A vándorszínészet korszakát leszámítva alighanem a legsűrűbben utazó magyar társulat ez, ráadásul nem is egyszerűen csak az országot, hanem a világot járják körbe. Közben továbbra is minden egyes előadásukhoz befogadó színházat kell keresniük.

/ Comments Off on Szellemi kalandok a Krétakörrel

Szellemi kalandok a Krétakörrel

A Krétakör Színház időegységre eső turnéinak, vendégjátékainak száma – ha lehet – az utóbbi időben tovább nőtt. A vándorszínészet korszakát leszámítva alighanem a legsűrűbben utazó magyar társulat ez, ráadásul nem is egyszerűen csak az országot, hanem a világot járják körbe. Közben továbbra is minden egyes előadásukhoz befogadó színházat kell keresniük.

/ Comments Off on Szellemi kalandok a Krétakörrel

A felszín kétes dicsérete – DV8: Just for Show (Trafó)

Illusztris esztrádműsor hangulatát idézi a gazdagon húzott vörös bársonyfüggöny, a kifogástalan külsejű manökenek, hostessek ide-oda illegő alakja, a konvencionális mosolyok, amelyek felénk libbennek. Szinte érezni a púder illatát. Remekül illik mindez a Trafó fekete és funkcionális minimál-terébe. A környezet valósággal végrehajtja számunkra az értelmezést: a vastagon körvonalazott elegancia ma este önmagát leplezi le.

/ Comments Off on A felszín kétes dicsérete – DV8: Just for Show (Trafó)

A felszín kétes dicsérete – DV8: Just for Show (Trafó)

Illusztris esztrádműsor hangulatát idézi a gazdagon húzott vörös bársonyfüggöny, a kifogástalan külsejű manökenek, hostessek ide-oda illegő alakja, a konvencionális mosolyok, amelyek felénk libbennek. Szinte érezni a púder illatát. Remekül illik mindez a Trafó fekete és funkcionális minimál-terébe. A környezet valósággal végrehajtja számunkra az értelmezést: a vastagon körvonalazott elegancia ma este önmagát leplezi le.

/ Comments Off on A felszín kétes dicsérete – DV8: Just for Show (Trafó)

Látványos szószínház – Angol kortárs darabok Londonban

Első pillantásra azt gondolnánk – legalábbis a három következő darab kapcsán –, hogy az angolok mindent túlbeszélnek, mindent körülírnak, megmagyaráznak, ahelyett, hogy a színházi helyzetre, a cselekvésre bíznák a történetet, a szereplők közötti kapcsolatokat. Mert mindhárom estben hosszú, drámai textushoz képest túlírtnak ható szövegről van szó. Azt is gondolhatnánk, hogy olyan mértékben színészközpontú színjátszásról van szó, amelyben alig fedezhető fel valami “monumentális” rendezői gondolat; itt csak a színészek csillogtatása a lényeg. És végül azt hihetnénk, hogy a designerek legvadabb álma a kortárs angol színház: itt aztán lehet játszani, kísérletezni, kiélni. Pedig ez a három: szó–színész–-látvány jó esetben olyan bravúros kompozícióvá áll össze, hogy hiába is igazgatnánk rá készen vett fogalmainkat, egyik sem illene rá. Szó és színész és látvány színháza – persze jó esetben – így együtt, egyiket sem elnyomva, egymásban kiteljesedve. Ráadásul mindhárom “összetevő” funkciója sokkal erőteljesebb, mint amihez a magyar színházi hagyományban hozzászokhattunk.

/ Comments Off on Látványos szószínház – Angol kortárs darabok Londonban

Látványos szószínház – Angol kortárs darabok Londonban

Első pillantásra azt gondolnánk – legalábbis a három következő darab kapcsán –, hogy az angolok mindent túlbeszélnek, mindent körülírnak, megmagyaráznak, ahelyett, hogy a színházi helyzetre, a cselekvésre bíznák a történetet, a szereplők közötti kapcsolatokat. Mert mindhárom estben hosszú, drámai textushoz képest túlírtnak ható szövegről van szó. Azt is gondolhatnánk, hogy olyan mértékben színészközpontú színjátszásról van szó, amelyben alig fedezhető fel valami “monumentális” rendezői gondolat; itt csak a színészek csillogtatása a lényeg. És végül azt hihetnénk, hogy a designerek legvadabb álma a kortárs angol színház: itt aztán lehet játszani, kísérletezni, kiélni. Pedig ez a három: szó–színész–-látvány jó esetben olyan bravúros kompozícióvá áll össze, hogy hiába is igazgatnánk rá készen vett fogalmainkat, egyik sem illene rá. Szó és színész és látvány színháza – persze jó esetben – így együtt, egyiket sem elnyomva, egymásban kiteljesedve. Ráadásul mindhárom “összetevő” funkciója sokkal erőteljesebb, mint amihez a magyar színházi hagyományban hozzászokhattunk.

/ Comments Off on Látványos szószínház – Angol kortárs darabok Londonban

Álmok nyelvén Jean Genet Négerek; Maeterlinck: Pelléas és Mélisande – Bárka Színház

Balázs Zoltán előadásainak két jellegzetessége tűnik fel rögtön az első pillanatban. Az egyik az, hogy egyre több egybecsengést mutatnak a kortárs operával. Ennek persze tagadhatatlanul van előzménye, hiszen Kovalik Balázs és Zsótér Sándor rendezéseiben itthon is színházi élményekké értek az operák. Valahogy úgy, ahogy Wagner gondolhatta, amikor a Gesamtkunstwerkről írt – a szöveg, a zene, a színészi jelenlét, a látványvilág együttese teljesen új nyelvet, új világot teremt. De azok az előadások, amelyekről most beszélek, mégsem egyértelműen operák. Balázs Zoltán színház és opera fúzióját hozza létre – azt lehetne mondani, hogy bőséggel használ operai elemeket, operai nyelvet aszerint, hogy mit kíván meg színházi elgondolása. A rációnak, szerkesztésnek és a zene emocionális erejének együttese elválaszthatatlanul összeolvad.
Az előadások másik sajátossága pedig az, hogy az alkotók szimbólumok és rítusok mentén minden egyes esetben felépítenek egy jelentéshálót, amely szinte szakrális nyelvként, következesen működik az előadás folyamán. Ehhez pedig olyan pontos szövegkezelésre van szükség, amelyet Góczán Judit tud, és olyan látványvilágra, amely a teret a realitás fölé emeli – Gombár Judit díszlet- és jelmeztervei által. A színészek pedig minden alkalommal újra megtanulják minden rezzenésükben, minden szavukban az éppen aktuális előadás nyelvét. A szavak, hanglejtések, látványmozzanatok és dallamok azután összeállnak azzá a gazdag jelentéssel bíró világgá, amelyben lassanként előrehalad a rendszerint paradigmatikus történet.

/ Comments Off on Álmok nyelvén Jean Genet Négerek; Maeterlinck: Pelléas és Mélisande – Bárka Színház

Álmok nyelvén Jean Genet Négerek; Maeterlinck: Pelléas és Mélisande – Bárka Színház

Balázs Zoltán előadásainak két jellegzetessége tűnik fel rögtön az első pillanatban. Az egyik az, hogy egyre több egybecsengést mutatnak a kortárs operával. Ennek persze tagadhatatlanul van előzménye, hiszen Kovalik Balázs és Zsótér Sándor rendezéseiben itthon is színházi élményekké értek az operák. Valahogy úgy, ahogy Wagner gondolhatta, amikor a Gesamtkunstwerkről írt – a szöveg, a zene, a színészi jelenlét, a látványvilág együttese teljesen új nyelvet, új világot teremt. De azok az előadások, amelyekről most beszélek, mégsem egyértelműen operák. Balázs Zoltán színház és opera fúzióját hozza létre – azt lehetne mondani, hogy bőséggel használ operai elemeket, operai nyelvet aszerint, hogy mit kíván meg színházi elgondolása. A rációnak, szerkesztésnek és a zene emocionális erejének együttese elválaszthatatlanul összeolvad.
Az előadások másik sajátossága pedig az, hogy az alkotók szimbólumok és rítusok mentén minden egyes esetben felépítenek egy jelentéshálót, amely szinte szakrális nyelvként, következesen működik az előadás folyamán. Ehhez pedig olyan pontos szövegkezelésre van szükség, amelyet Góczán Judit tud, és olyan látványvilágra, amely a teret a realitás fölé emeli – Gombár Judit díszlet- és jelmeztervei által. A színészek pedig minden alkalommal újra megtanulják minden rezzenésükben, minden szavukban az éppen aktuális előadás nyelvét. A szavak, hanglejtések, látványmozzanatok és dallamok azután összeállnak azzá a gazdag jelentéssel bíró világgá, amelyben lassanként előrehalad a rendszerint paradigmatikus történet.

/ Comments Off on Álmok nyelvén Jean Genet Négerek; Maeterlinck: Pelléas és Mélisande – Bárka Színház

Hideg hullámok – Színházi fesztivál Nyitrán

Nyitra alig háromórányira fekszik Budapesttől. Igen apró város, nagyon kicsi főtérrel, hatalmas, a kilencvenes évek elején befejezett színházépülettel (a régi épületből varázslatosan átfestett gyerekszínház lett) és egy évente megrendezett nemzetközi színházi fesztivállal, amely ráadásul a kortárs színház legextrémebb képviselőit is hajlandó meghívni. A fesztiváligazgató Darina Kárová dramaturgként kezdte pályafutását ebben az ormótlan új épületben, amely váratlanul jó helyszínnek bizonyult a kísérletezésekhez. A Kelet-, Közép- vagy Nyugat-Európából meghívott előadásoknak mindössze annak az egyetlen kitételnek kell megfelelniük, hogy színházi nyelvükben újító szándékkal jöjjenek létre. Helyszínné lesz ilyenkor a két színházépületen kívül többek között a nyitrai Múzeum épülete is – itt éppen a Krétakör Sirája volt látható – vagy a hatalmas ipari területből átalakított, talán leginkább a Trafó terére hajazó Agrokomplex –, ahol a spanyol Rodrigo Garcia & Theatre La Carnicería politikai performance-át láttuk.

/ Comments Off on Hideg hullámok – Színházi fesztivál Nyitrán

Hideg hullámok – Színházi fesztivál Nyitrán

Nyitra alig háromórányira fekszik Budapesttől. Igen apró város, nagyon kicsi főtérrel, hatalmas, a kilencvenes évek elején befejezett színházépülettel (a régi épületből varázslatosan átfestett gyerekszínház lett) és egy évente megrendezett nemzetközi színházi fesztivállal, amely ráadásul a kortárs színház legextrémebb képviselőit is hajlandó meghívni. A fesztiváligazgató Darina Kárová dramaturgként kezdte pályafutását ebben az ormótlan új épületben, amely váratlanul jó helyszínnek bizonyult a kísérletezésekhez. A Kelet-, Közép- vagy Nyugat-Európából meghívott előadásoknak mindössze annak az egyetlen kitételnek kell megfelelniük, hogy színházi nyelvükben újító szándékkal jöjjenek létre. Helyszínné lesz ilyenkor a két színházépületen kívül többek között a nyitrai Múzeum épülete is – itt éppen a Krétakör Sirája volt látható – vagy a hatalmas ipari területből átalakított, talán leginkább a Trafó terére hajazó Agrokomplex –, ahol a spanyol Rodrigo Garcia & Theatre La Carnicería politikai performance-át láttuk.

/ Comments Off on Hideg hullámok – Színházi fesztivál Nyitrán

Érzékletes színházi esszék Gardzienice: Átváltozások és Jelenetek Euripidész Élektrájából c. előadásáról

A kivetítőn megjelennek vázaképek, ikonok és szobrok. A rajtuk szereplő figurák gesztusait, beállításait a színészek pózokba merevedve mímelik; hozzá Staniewski szolgáltatja a „dekódolást”, az éppen megfelelő lelkiállapot megnevezését. A kép-sor természetesen mélységesen ironikus; ki-kitekint az állítás komor zártságából, ám annak alapállásától mégsem hajlandó eltántorodni.

/ Comments Off on Érzékletes színházi esszék Gardzienice: Átváltozások és Jelenetek Euripidész Élektrájából c. előadásáról

Érzékletes színházi esszék Gardzienice: Átváltozások és Jelenetek Euripidész Élektrájából c. előadásáról

A kivetítőn megjelennek vázaképek, ikonok és szobrok. A rajtuk szereplő figurák gesztusait, beállításait a színészek pózokba merevedve mímelik; hozzá Staniewski szolgáltatja a „dekódolást”, az éppen megfelelő lelkiállapot megnevezését. A kép-sor természetesen mélységesen ironikus; ki-kitekint az állítás komor zártságából, ám annak alapállásától mégsem hajlandó eltántorodni.

/ Comments Off on Érzékletes színházi esszék Gardzienice: Átváltozások és Jelenetek Euripidész Élektrájából c. előadásáról